1., Előkészítő vizsgálatok, számítások, szakvélemény,tervezés



Egy megsüllyedt alap megerősítése előtt mindig ajánlatos egy valamilyen szintű talajtömörség vizsgálatot (pl. dinamikus verőszondázást) és alapfeltárásokat készíttetni. Ezekre a megelőző, előkészítő vizsgálatokra sokszor nem szívesen adják ki a pénzt az emberek, holott nagyon fontos szerepük van.
A vizsgálatok választ adnak olyan kérdésekre, hogy milyen a meglévő alaptest állapota, mélysége, szélessége, anyaga, szilárdsága, milyen talaj van az alapozási sík alatt, milyen tömörségű, van- e talajvíz, mekkora a teherbírása.
Ezen adatok birtokában lehet megállapítani, hogy mi okozhatta a süllyedést, mi várható ha nem avatkozunk közbe, milyen megerősítési módszer alkalmazása lehetséges.
Az alapfeltárás arra is választ adhat, hogy ha nagyon gyenge a meglévő alaptest minősége (könnyen bontható beton vagy rakott kő alap) akkor kell-e egy előzetes alapcsere vagy erősítés, köpenyezés a mikrocölöpözés megkezdése előtt.
A dinamikus verőszondával pedig ki lehet "tapogatni", hogy kb. milyen mélységben találunk kemény, terhelhető talajt, milyen mélységig kell legalább lesajtolni a cölöpöket.
A vizsgálatok alapján meg lehet tervezni a megerősítést, méretezni lehet az új alapozást, meg lehet határozni az anyagát, méreteit, kiosztását.
S végül az elkészített tervek, számítások alapján lehet készíteni egy viszonylag pontos, korrekt, részletes árajánlatot a megerősítésre.




Alapfeltárás készítése egy belső válaszfal süllyedése miatt. Alapfeltárás készítése egy megsüllyedt belső válaszfalnál. Jól látható a csekély mélységű alaptest.
Külső főfalaknál gyakran 1-1,2 m mélyre is le kell ásni és sokszor még az a mélység sem elegendő, mivel víz vagy kiszáradás miatt még ilyen mélységben is mozog a talaj.




Egy több helyen megsüllyedt épület megerősítése 19 db sajtolt cölöppel. A tervezést talajmechanikai vizsgálat , alapfeltárások és statikai számítás előzte meg.




2., A sajtoláshoz szükséges indító gödör kialakítása



A meglévő alaptest alatti munkatér kialakítása Az utólagos aláalapozáshoz hasonlóan egy kb. 1 m hosszúságú szakaszon első lépésként le kell ásni a meglévő alaptest alsó síkjáig.
Meg kell vizsgálni, hogy az alaptest milyen állapotban van, kellően homogén, kellő szilárdságú-e, alkalmas-e a sajtolás során fellépő erőhatás felvételére.
Ezen a munkán nem volt elég teherbíró a meglévő alapbeton, helyenként kis erőhatással bontani lehetett a morzsalékos betont. Ezért a sajtolás előtt egy úgynevezett köpenyezéssel kellett előbb az alaptestet ellátni.
Ezen a képen a köpenyezés alap alá benyúló részére készítik el a földmunkát.



Alap köpenyezés zsaluzása Meglévő, gyenge alap köpenyezés zsaluzása. A köpeny benyúlik az alap alá és L alakban feljön az alap mellé is. A köpenyezés és a meglévő alaptest beragasztott betonacél csapokkal össze van kötve, így a sajtolás során fellépő nyomóerőt nagyobb felületre osztja szét.



Köpenyezés vasalása A köpenyezés vasalásának előkészítése beszerelés előtt.



A kész köpenyezés A kész köpenyezés a kizsaluzás után. A beton megkötése után lehet csak a cölöpözés alatti földet kiemelni és a sajtoláshoz szükséges indító gödröt kiemelni.
A földmunkát kézzel kell elvégezni az alaptest alatt.




3.,Cölöp sajtolás



A cölöp sajtolást a kiásott indító gödörből végezzük. A cölöp sajtolást a kiásott indító gödörből végezzük.
Először egy kúposra lehegesztett acélcsőből készített cölöphegyet sajtolunk a talajba egy hidraulikus sajtoló szerszámmal.

A sajtoló szerszámot az alaptest alsó síkjának támasztjuk, jelen esetben a köpenyezés alsó síkjának és az épület súlyát, mint ellensúlyt felhasználva sajtoljuk a talajba a cölöp elemet.

A következő elem egy sima csődarab, amelyet ráhegesztünk a kúpos kezdő elemre.
Addig folytatjuk az eljárást, amíg a sajtolón lévő mérőeszköz nem mutatja a tervezett nyomóerő elérését.




Egy 285 cm hosszú elkészített cölöp. A képen egy kb. 380 cm hosszú, elkészített cölöp van.
A cölöp elkészítése után betonacél vasalást helyezünk el a csőszerű cölöpbe és nagy szilárdságú betonnal kibetonozzuk.




4., A cölöpfej elkészítése



A cölöpfej elkészítése A cölöpök kibetonozása után az indító gödröt bevasaljuk, bezsaluzzuk és kibetonozzuk ugyanúgy, mint egy hagyományos aláalapozásnál.
Arra itt is nagyon kell ügyelni, hogy a felső rétegeket duzzadó cementtel kell készíteni és a tömörítést tökéletesen kell elvégezni, hogy semmi rés ne maradjon az alaptest és a kibetonozás között.



A föld visszatöltése Ezután már csak a kizsaluzás és a föld visszatöltése van hátra.
A tömörítést 5-10 cm vastag rétegekben készítjük, hogy a lehető legjobb tömörséget érjük el a visszatöltéskor.
Azonban még így is előfordul - rosszul tömöríthető talaj esetében - hogy hónapok múlva után tömörödés zajlik le.
Ezért azt szoktam javasolni, hogy a felbontott járdát csak hónapokkal később betonozzuk vissza, s akkor is bevasalva és dilatálva.
Minél szélesebb járda készül, annál jobban védi az alapokat a beszivárgó csapadéktól. Egy 1 m széles járda már kellő védelmet nyújt, de javasolni szoktam hosszirányú folyóka készítését és a végén a víz elvezetését az épülettől.

Semmiképpen nem javaslom Viacolor burkolat vagy kulé kavics terítés készítését szilárd járda helyett, mert azok átengedik a csapadékot!!!